13 éve
Csődmegelőzés, gazdasági válságkörnyezetben
Dr. Veress Emőd írása a penzcsinalok.ro erdélyi gazdasági portálon.
A román jog, a 2008-ban kezdődött pénzügyi és gazdasági válság hatására, megkésetten szabályozta a fizetésképtelenség megelőzésére szolgáló jogintézményeket. Ha ez a szabályozás korábban létezik, akkor a gazdasági válság első hullámában a fizetésképtelenségi eljárások számát mérsékelni lehetett volna. Végül a parlament elfogadta a 2009. évi 381. törvényt a preventív konkordátum és az ad hoc mandátum bevezetéséről.
A nehézségekkel küzdő vállalat (întreprindere în dificultate) az a vállalat, amely menedzseri és gazdasági életképességének dinamikája csökkenő, de a vállalat teljesíti vagy képes teljesíteni a vele szemben fennálló esedékes követeléseket, azaz még nincs fizetésképtelenségi helyzetben. A törvényt csak jogi személyek esetében lehet alkalmazni. Innen következik, hogy a 2009. évi 381. törvény alkalmazási köre szűkebb, mint a 2006. évi 85. fizetésképtelenségi törvényé: ez a szabály nem vonatkozik a jogi személyiség nélküli vállalatokra.
A másik következmény, hogy amennyiben a jogi személy vállalat fizetésképtelen, akkor ez a jogszabály már nem alkalmazható (a megelőzés már tárgytalan: a megelőzni kívánt helyzet már bekövetkezett). Ha valamely hitelező fizetésképtelenségi eljárást kíván kezdeményezni, ennek nincs akadálya akkor sem, ha az adós a 2009. évi 381. törvény védelme alatt tevékenykedik. Kivételt képez az az eset, amikor a preventív konkordátumot tanusították (homologizáció), amelyre az alábbiakban visszatérek.
A jogszabály célja a nehézségekkel küzdő vállalat megmentése, tevékenységének folytatása, munkahelyek megőrzése, a hitelezők kifizetése, a követelések vagy a követelések feltételeinek peren kívüli úton történő újratárgyalása révén vagy preventív konkordátum megkötése által.
Az eljárás szereplői az igazságszolgáltatás (az adós székhelye szerinti törvényszék, illetve ezen intézmény keretében a csődbíró, illetve felfolyamodás esetén az ítélőtábla), az ad hoc megbízott (mandatarul ad-hoc) valamint a közvetítő (conciliatorul), illetve a hitelezők.
Az ad hoc (ideiglenes) mandátum (mandatul ad hoc) az a bizalmas jellegű, az adós kérésére indított eljárás, amelyben az igazságszolgáltatás által kinevezett ad hoc megbízott tárgyalásokat folytat egy vagy több hitelezővel, hogy állapodjanak meg az adóssal az adós vállalat nehézségeinek leküzdéséhez szükséges lépésekről. A megbízottat az adós javasolja, az engedélyezett fizetésképtelenségi szakértők közül. A megbízottnak a kinevezésétől számítva 90 napja van, hogy megállapodásra jusson a hitelezőkkel. A megbízott az adósság elengedését, átütemezését, csökkentését javasolhatja, szintén javaslatokat tehet egyes szerződések folytatására vagy megszüntetésére, a személyzet csökkentésére vagy más hasznosnak vélt intézkedésekre. A megbízottnak nincs joga egyoldalúan módosítani az adós szerződéseit, ha ilyen lehetőséget maga a szerződés nem biztosít.
Az ad hoc mandátum a következő esetekben szűnik meg:
- ha az adós vagy a megbízott egyoldalúan felmondja a megbízást,
- ha a megbízott megköti azt a megállapodást, amely a megbízás tárgyát képezte,
- vagy ha a 90 napos határidőn belül nem sikerült a megállapodást létrehozni.
A preventív konkordátum (megelőző megállapodás, románul: concordatul preventiv) egy olyan szerződés, amelyet az egyfelől az adós, másfelől a követelések legalább kétharmadával rendelkező hitelezők kötnek meg, és amelynek keretében az adós vállalatának helyreállítására vonatkozó tervet javasol, és a hitelezők elfogadják, hogy támogatják az adós erőfeszítéseit a vállalat nehézségeinek leküzdésére.
Az adósnak kérelemeznie kell a konkordátum eljárását a székhelye szerinti törvényszéken. A csődbíró nevezi ki az ideiglenes békéltetőt (conciliator provizoriu), akit a hitelezők meg kell erősítsenek megbízatásában.
A békéltető elkészíti a hitelezők jegyzékét, az adóssal együtt, a kinevezésétől számított 30 napon belül elkészíti a konkordátum-javaslatot, eljár a hitelezők és az adós közötti viták megoldása érdekében, kérelmezi a csődbírótól a konkordátum jóváhagyását (omologare). A hitelezők gyűlése, az adós beleegyezésével új békéltetőt nevezhet ki. A konkordátum keretében a követelések legalább 50%-ban kifizetésre kell kerüljenek, de az adós javasolhat átütemezéseket, halasztásokat, a követelések részleges törlését, a kamatok törlését. A maximális határidő a követelések kielégítésére a konkordátum megkötésétől számított 18 hónap. Ezt a határidőt, a békéltető javaslatára, a hitelezők legtöbb 6 hónappal meghosszabbíthatják.
A preventív konkordátum-javaslat alapján az adós kérheti a csődbírótól, hogy ideiglenesen függessze fel a vele szemben folytatott végrehajtásokat. A felfüggesztés a konkordátum közzétételéig vagy hitelezők által történő elutasításáig tart.
A hitelezőkkel legtöbb 30 napig folytatható (együttes vagy egyéni) tárgyalás a konkordátum tartalmáról, és szavazás alá kell bocsátani a konkordátumot. A hitelzők írásos formában fejezik ki álláspontjukat a konkordátummal kapcsolatban, a megtárgyalt konkordátum-tervezet átvételétől számított legtöbb 30 napon belül. Rendkívüli esetben a hitelezők gyűlése is összehívható. A konkordátumot a követelések kétharmadával rendelkező hitelezők jóvá kell hagyják. Amennyiben nincs meg a törvény által kért többség, az adós 30 nap elteltével újabb konkordátumot javasolhat.
Ha a konkordátumot jóváhagyták, a békéltető a csődbírótól kéri, hogy vegye tudomásul a konkordátum megkötését. A konkordátumot aláíró hitelezőknek közlik a csődbíró végzését, és ez megállítja az egyéni végrehajtásaikat, az elévülési határidő folyását és a kamatok folyását.
A konkordátumot el nem fogadó hitelzőkkel szemben a konkordátum akkor érvényesíthető, ha azt a csődbíró jóváhagyja, tanusítja. A tanusítás egyik feltétele, hogy a konkordátumot a követelések legalább 80%-val rendelkező hitelezők hagyják jóvá. A tanusított konkordátum az azt el nem fogadó hitelzőkkel szemben is kivált joghatásokat: a csődbíró valamennyi bírósági végrehajtási eljárást felfüggeszti, nem lehet elrendelni a fizetésképtelenségi eljárás elindítását az adóssal szemben, a békéltető kérésére és ha az adós garanciákat tud nyújtani, a csődbíró elrendelheti legtöbb 18 hónapra a konkordátumot elutasító hitelezők követelései kifizetésének elhalasztását (erre az időszakra nem számolnak kamatokat).
Ha valamely hitelező végrehajtható jogcímet kap a konkordátum eljárása alatt az adós ellen, akkor csatlakozhat a konkordátumhoz, vagy ha a konkordátum nincs jóváhagyva, akkor le is folytathatja az adós ellen a végrehajtást.
A konkordátum felbontását lehet kérni a csődbírótól, amennyiben az adós súlyosan megszegi a konkordátumot. Felperesi minőséggel a hitelezők gyűlése rendelkezik. A törvény korlátozó módon határozza meg a konkordátum súlyos megszegését, olyan cselekményeket sorol ide, mint egy hitelezőnek vagy egyes hitelezőknek más hitelezők kárára való kedvezményben részesítése, javak elrejtése, ellenszolgáltatás nélküli kifizetések teljesítése stb. A kereset benyújtása a konkordátum eljárását a jog erejénél fogva felfüggeszti.
Amennyiben a konkordátum eljárása alatt a békéltető úgy véli, hogy a konkordátumba foglaltak teljesítése lehetetlen, az adóstól független okok végett, kérheti a csődbírótól, hogy állapítsa meg a preventív konkordátum sikertelenségét és zárja le az eljárást. Ha a konkordátum teljesítése sikeres, a csődbíró szintén lezárja az eljárást, és ebben az esetben válnak véglegessé a követelések konkordátumba foglalt módosításai.
A megkésett preventív szabályozás hatékonysága a gyakorlatban közepes. Ha majd vége lesz a gazdasági válságnak, és újra fellendül a gazdaság fejlődése, akkor ez a szabályozás a háttérbe szorul, ritkábban fogják alkalmazni. De alkalmazni kell majd, ha a gazdasági ciklusok hullámai majd újabb válságot hoznak, és akkor az új, jövőbeni válság első percétől rendelkezésre fog állni a csődmegelőzés jogi rendszere.